Az orosz gáz kiváltásának csak ideológiája van, realitása nincs – Politikai Hobbista Hortay Olivérrel 2022.04.14.

Az elmúlt három évtized alatt többé-kevésbé sikerült felszámolni a világban az éhínséget. Vajon az elkövetkező években újra tömegesen felbukkan? Spolier: igen. És vajon tényleg “Putyin háborúja” okozza, ahogy azt a média szajkózza? Spoiler: nem. Részletek a műsorban.

A magyar gyermekvédelmi törvényhez nagyon hasonlót fogadott el a Florida állam kongresszusa, és a republikánus kormányzó már alá is írta. Noná, hogy azonnal támadásba lendültek nem csak a baloldali politikusok, a “jogvédők” és persze különösen az LMBTQ lobbiszervezetek, de már a woke-progresszióval vastagon átitatott Disney cég is. Olyannyira, hogy a törvény visszavonását akarják elérni. Igen, a lakosság által választott és felhatalmazott politikusokkal, sőt, magukkal a szülőkkel szemben egy semmilyen társadalmi felhatalmazással nem rendelkező nagyvállalat akarja meghatározni, hogy 10 év alatti gyerekeket lehet-e a szexualizálni az iskolákban, óvodákban.

A magyar Parlamentbe újonnan bekerült néhány képviselő, akiknek korábban soha nem volt valódi munkahelye, ahová be kellett volna járni dolgozni, továbbra is ezt a hagyományt kívánják követni.  Momentum zsenge hajtásai, a világ legbutább kisfiújával, Fekete-Győr Andrással és a politikai krédóját a “Mocskos Fidesz” szlogen tömeges skandáltatásában kimerítő Hajnal Miklóssal az élen, úgy döntöttek – Hadházy Ákos lódoktor bölcs tanácsára – hogy nem vesznek részt az Országgyűlés alakuló ülésszakán. Sőt, a későbbiekben sem látogatják sem a plenáris üléseket, sem a bizottsági munkát nem végzik.

Zelenszkij ma is Magyarországot szapulta, mert hogy szerinte mi ukrán véren gazdagodunk. Hogy van-e realitása annak, hogy elszeparáljuk magunkat az orosz energiától, arra Hortay Olivér energetikai szakértő, a Századvég üzletágvezetője adta meg a választ a második félidőben: nincs.

Az energiapolitika persze nem pusztán matematikai és fizikai kérdés, hanem politikai is. De a valóságot akkor sem lehet figyelmen kívül hagyni. Lehet vele próbálkozni, de úgysem sikerül. Az ellátásbiztonság, a környezetvédelmi megfontolások és a gazdasági racionalitás egyaránt fontos, bár közöttük lehet egyensúlyozni. De olyan nincs, hogy a semmire tervezzük a jövőt, pusztán ideológiai meggyőződésből. Olivérnek külön kedvence a két zöld a német kormányban: Annalena Baerbock és Robert Habeck. Ők a középiskolában és mesekönyvírás közben összeszedett tudásukkal akarják átrajzolni a valóságot. Pedig még a merkeli energiafordulatban is volt valamennyi racionalitás. Aki legkorábban leszereli az atomerőműveit, az később értékesítheti ezt a tudást, és aki legkorábban átáll a megújulókra, az is sokat kereshet ezzel. Csak egyelőre ez sem jött be: senki más nem szereli le az atomerőműveit; a napelemeket, turbinákat pedig Németország helyett Kínában gyártják, olcsóbban. 

Olivér röviden azt is összefoglalta, miért képtelenség a sávos energiaár, valamint azt is elmagyarázta, hogy a baloldalon terjesztett hiedelmekkel szemben egyáltalán nem okozott ezermilliárdos hiányt a rezsicsökkentés az energiacégeknek.