Kárpátalján jártunk: döbbenetes szegénységben élő magyarokat támogat a Katolikus Karitász és a Via et Vita Nagycsaládos Egyesület 2021.12.18.
Én ezt nem tudom megszokni. Szerintem nem is lehet. Látni azt, hogy mennyire sok mindenre lenne szüksége a csöpp lánynak..de ő csak egy babát választ, leül…és oda rohannál és átölelnéd és egy mosolyáért, egy önfeledt pillanatáért lehoznád a csillagokat az égről. És azt is tudod, nem teheted, mert nincs rá lehetőséged.
De egy kicsit örülsz, hogy vannak jó emberek, jószívű gyerekek, akik a már megunt játékokat, ruhákat, könyveket elajándékozzák, hogy más gyermek számára örömet jelentsen.
…és akkor jön ez a csepp lányka…nem tolakodik, nem matat..meglát egy babát, kézbe fogja, egy pillanatra átsuhan az arcán a mosoly, majd leül, nem kér többet. Jusson másnak is.
Néz maga elé…te pedig őt nézed. Patakokban folyik a könny az arcodon.
Nem is tudod, mit érezhet…olyan kis méltóságteljesen ül…fogja a babáját..lesüti a szemét. Kapott egy babát. Szorítja, fogja, övé. Van egy új babája, ami másnak már megunt játék…neki kincs.
A kicsi lányt, ahogy a többi családot is, talán nem látod többé. Talán meg sem ismerne az utcán. De nem is ez a fontos. A szívedben örök lábnyomot hagyott. És tudod, hogy mi a dolgod. Segíteni. Örömet és mosolyt adni. Ha már másod nincs, akkor is.
Karácsony környékén többet gondolunk az adakozásra. A családunknak, barátainknak szánt ajándékok mellett sokan a rászorulók megsegítését is fontos feladatuknak érzik. A Katolikus Karitász és a Via et Vita egyesület nem feledkezett meg a Kárpátalján, igen nehéz körülmények között élő gyerekekről. Stábunk elkísérte őket Beregszászba, az ajándékokkal megrakott busz hajnalban indult. Azonban korántsem voltunk biztosak abban, hogy célba is érünk, a határon való átjutás okoz némi problémát, az ukrán határőrség ugyanis azt nem mindig könnyíti meg még a segélyszervezetek számára sem. Az, hogy idén ez miként sikerült, Az Ügy mai adásából kiderül.
Riport filmünkben megszólal Kecskés László, a Katolikus Karitász vezetője is, de bemutatjuk a Via et Vita Nagycsaládos Egyesületet isi, ami hat évvel ezelőtt abból a gondolatból született meg egy baráti társaság tagjai között, hogy jó lenne segíteni a kárpátaljai magyaroknak. Összegyűjtöttek ruhákat és tartós élelmiszereket, amit azóta is rendszeresen visznek el a segítségre szoruló családok számára.
A műsorban Écsi Gábor atyát arról kérdeztük, mikor figyeltek fel arra a Katolikus Karitásszal, hogy bizony Kárpátalján elkél minden segítség. Arra is választ kerestünk, vajon elegendőek-e ezek a csomagok, a segélyszervezetek által eljuttatott adomány, egyáltalán: milyen helyzetben vannak a Kárpátalján élő magyarok?
Harapkó Marianna, a beregszászi Szt. Anna Katolikus Karitász vezetője Az Ügyben arról beszélt, hogy milyen segítő feladatot látnak el Kárpátalján a helyi segítő szervezetek, így például a Katolikus Karitászok? Mindabból, amit elmondott, kiderül, bizony nagy szükségben élnek az ottaniak.
Écsi Gábor atya Kárpátalján minden időt kihasznál, hogy minél több helyen tudjon segítséget nyújtani, Beregszászon például egy 9 gyermekes családot látogatott meg. De a nagycsaládosokon kívül az idősek is segítségre szorulnak, hiszen legtöbbük gyermeke már külföldön él, vagy ha mégis Kárpátalján maradt, nekik is nehéz a helyzetük, így nem tudják segíteni idős szüleiket. Kárpátalján nagyon nehéz idős, egyedülálló embernek lenni – egyebek mellett ezért is próbálják őket is lelkigondozni és támogatni a segítők. Écsi Gábor atya meglátogatott néhány idős hölgyet.