Az Ügy: Ne áltassuk magunkat, amint hatalomra kerülnek, lőni fognak! 2021.09.06.

Naponta találkozunk azzal, hogy “fidesztelenítek”, bebörtönöznek, elveszik a vagyonunkat az ellenzékiek, ha ők kerülnek hatalomra. Ugye ismerősek ezek a mondatok? Mi pedig már meg sem lepődünk ezen, pedig lehet, hogy mégiscsak emlékeztetnünk kellene magunkat arra, hogy tanulni kell a múlt hibáiból. Vannak emberek, akiknek az egész életük bizonyság arról, mennyire szeretik hazájukat, akik számára kiemelten fontos, hogy ne történhessen meg újra az a borzalom, amit egykor a magyarok ellen követtek el idegen hatalmakat szolgáló gazemberek, akiknek rémtetteiről nagyon szeretnek hallgatni. Vajon miért próbálják letagadni, átírni a magyar történelmet? Hogyan lettek a bolsevik vérengzésekért felelős személyekből elismert hősök? A halál népbiztosa című film díszbemutatóján döbbent csend volt a nézőtéren, Stefka István és Csurka Dóra filmje az egyik legmegrendítőbb alkotás arról az időszakról, amikor bárkit, bárhol kivégezhettek a bolsevikok csak azért, mert más ideológiát képviseltek. És ami napjainkban is megtörténhet. Hogy ennek mekkora esélye van? Az Ügy című műsorban erre a kérdésre kerestük a választ Stefka Istvánnal, Békés Mártonnal és Borvendég Zsuzsannával. A”Lenin-fiúk” ma is köztünk élnek, és ha nem vesszük észre az intő jeleket, ha nincs meg a nemzeti összetartás, akkor könnyen előfordulhat, hogy mindaz, amivel fenyegettek, valósággá válik. És azt a borzalmat nem akarjuk, nem akarhatjuk újra átélni, de a közöny, valamint az, hogy nincs meg bennünk a kellő óvatosság, veszélyérzet pontosan ezt idézheti elő. 

Nem könnyű témával készültünk a szombat esti adásra. Az Ügy ezúttal annak járt utána, mekkora veszélye van annak, hogy a 2022-es választások utáni esetleges ellenzéki győzelem milyen következményekkel járhat. Arra is rávilágítottunk, hogy milyen intő jeleket kellene figyelembe vennünk, mi mégsem tesszük. Pedig a történelmi hibákból igazán tanulhattunk volna…

“Végig elhazudnak mindent” – mondta Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója, ismert médiaszakember a PestiTV-nek arra a kérdésre válaszolva, miért tartotta fontosnak bemutatni legújabb alkotásában, A halál népbiztosában a bolsevik iszonyat napjait. A megrendítő film teltházas premiervetítését követően többen úgy fogalmaztak: kötelezővé tennék az iskolában, hogy a mai fiatalok is lássák, milyen borzalmakra képesek azok, akiknek szellemi utódai ma is ugyanazt a retorikát alkalmazzák, mint elődeik. A történelem meghamisítása és átírása elemi érdeke a balliberális értelmiségnek, ezért is fontos a nagyközönség számára is ismertté tenni az igazságot, aminek kutatásában Békés Márton, a Terror Háza igazgatója, Borvendég Zsuzsanna is oroszlánrészt vállalt. A két szakember markáns véleményt fogalmazott meg azzal kapcsolatban, milyen történelmi bűneik vannak a kommunistáknak, akik szemrebbenés nélkül képesek letagadni vagy elhazudni azokat. Az Ügy mai részében megrendítő őszinteséggel beszélt Stefka István arról, miért tartotta fontosnak elkészíteni ezt a filmet, de az is kiderül, hogy ez számára nem csupán munka volt…

Stefka István életútja arról tesz tanúbizonyságot, hogy a nemzet védelme számára igazi elhívás. Azt azonban nem sokan látják, hogy mennyi mindent kellett már eltűrnie, mennyi akadályt győzött le és harcolt minden erejével az idegen hatalmak elnyomása ellen. És az sem mindenki számára világos, miért szervezték meg az első Békemenetet. Az Ügyben nem csupán erről mesélt részletesen, hanem azt is kifejtette, miért gondolja úgy, hogy nem fogták még fel az emberek, milyen valós veszélyben vannak azok, akiknek az Isten, a haza és a család a fontos.

Ami nagyon-nagyon fájdalmas, az a történelmi beágyazódottsága a kommunisták, a liberálisok körül, ami mindig őket kimenekíti a felelősségre vonás alól.

Stefka István szerint mindez azért veszélyes, mert ma is ugyanezt gondolják ezek a senkiháziak, akik fenyegetik a magyar népet azzal, hogyha ők kerülnek hatalomra bebörtönöznek, felakasztanak…

Nekik nincs miért félniük, hiszen nem kell felelniük a sok tízezer embernek a megkínzásáért a Rákosi-Kádár-korszakban a sok ezer ember kivégzéséért, eltüntetéséért, agyonveréséért, börtönbe csukásáért, haláltáborokba való viteléért, tehát ezek mind-mind bűnök voltak, emberiesség elleni bűnök voltak, a magyarság elleni bűnök voltak, és nem vonták felelősségre őket. Az, ami kezd ma kialakulni, a vad üzengetés és fenyegetőzéseket nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert ők tudják, ha egyetlen lehetőségük van, akkor lőni fognak. Ahogy megtette 2006-ban Gyurcsány Ferenc lett következménye? Nem lett. A nyugat, szemet hunyt. Amerika szemet hunyt. Tehát körülbelül ennyit számíthatunk az Európai Unió értékeire.

-vélekedik Stefka István, aki fedezte azt is, hogy 1919. május elsején a magyar hősök helyett Marxot, Engelst, Lenint helyeztek a Hősök terére.

Ki voltak írva a hatalmas betűkkel, hogy itt vannak a Lenin-fiúk. És a Lenin-fiúk ugye, az egyik leggyilkosabb durvább figura volt például, Cserné József. Mi ezeknek a céljuk? A hagyomány, a múlt eltörlése. Ez egy nagyon lényeges kérdés. Tehát, hogy ne tudjad meg, hogy honnan jöttél, ki vagy és hová mész. 

De vajon sikerül-e elérni a céljukat? Stefka szerint a tájékozatlanság, az információhiány, a közömbösség elvezethet oda, hogy újra hatalomra kerülhetnek.

azért ne feledjük el, hogy egy hosszú évtizedek óta legkiválóbb főpolgármester. Tarlós István után egy olyan tehetségtelen, hazudozós, igazi hazudozós pinokkió került a főpolgármesteri székbe, ami elképesztő. És megválasztották, holott bebizonyította, hogy alkalmatlan, hiszen a Zuglóban tönkretette majdnem a kerületet négy év alatt Karácsony Gergely is. Ide is beválasztották.

Kifejtette:

hosszú kilométereken lehet sorolni, hogy mi mindent adott ez a kormány a nemzetének mi mindent tett meg nagyon helyesen. De nem szabad elfelejteni, hogy igenis szükség van egyfajta morális összetartásra, biztonságra, hogy az ember érezze azt, igenis lehet támaszkodni egymásra, és nem harapódzik-e az egymás elleni gyűlölet, a furkálódás, a piszkálódás, hanem mindenki a maga területén nyújtsa a legtöbbet. Dolgoznunk kell, együtt kéne dolgoznunk, mert ha mi is akadályozzuk egymást, akkor mi lesz itt? Akkor egy reggelire megesznek ezek minket.

Kérdésre válaszolva elmondta:

Az első Békemenetet nemcsak Orbán Viktorért szerveztük meg, hanem a nemzetért, akkor úgy éreztük, hogy elveszett ez az ország. Most ez az ijedtség nincs meg. Holott még nagyobb veszedelem van, nincs meg ez az ijedtség az emberekben, akkor hihetetlen összefogás volt. Lehet, hogy október 23-ra beérik ez a gyümölcs, és nagyon sokan ott leszünk, de itt még valami szikra hiányzik, hogy úgy érezzük, hogy igen, az első sorokban ott kell menetelnünk sok millióan. Még nem érzem azt a félelmet, minthogyha nem értenék, hogy itt miről van szó. 

A most bemutatott film bemutatása utáni csend is különös. Stefka szavai szerint “teljesen elhallgatják” a balliberálisok, de a jobboldali média sem kapkod nagyon utána. Ennek okát nem tudja.

Ez a jobboldaliak betegsége. Mert ha megnézzük a baloldali művészeket, alkotókat, őket kézről kézre adják. Itt nincs ilyen.  A Demokratán, Magyar Nemzeten kívül szinte alig valakit érdekelt ez az egész történet, holott akik látták, azok azt mondták, hogy ez döbbenet. És ezt kell a fiatalokhoz eljuttatni, mert innen ismerheti meg az ember a kommunizmus természetét. Mert ha nem ismeri az ember, akkor nincs miről beszélni. Akkor belesétálunk a semmibe, és magunkra úszhatjuk a kötelet.

Borvendég Zsuzsanna történész kérdésünkre válaszolva a film jelentőségével kapcsolatban úgy fogalmazott:

Minden ilyen film elkészülte egy ünnep nekünk és egy tőrdöfés nekik. Ne legyen kétségünk, hogy azok az erők, amelyek Szamuelyket építettek fel, Kun Bélákat segítettek hatalomra, ugyanazok az erők. És itt vannak velünk, talán sokkal erősebben, és sokkal kiforrottabb technikával. Szamuelyék is mindig születnek, akiket föl lehet használni egy ilyen, tulajdonképpen nemzetvesztő, nemzetromboló és értékromboló eszközként egy ilyen feladatra. 

A szakember hozzátette:  az egyetlen lehetőség, hogy ilyen erők ellen harcoljunk, az az, hogyha megismerjük, miként működnek, hogy kik ezek, hogy mit akarnak és milyen technikát, milyen módszereket alkalmaznak.

Azzal, ha ilyen alkotások születnek, ha ilyen filmek születnek, azzal megadjuk a lehetőséget a fiataloknak arra, hogy megismerjék azt az értéktelen, nihilista és abszolút pusztító és romboló erőt, amely ellen nekik harcolniuk kell majd, ami ellen stratégiát kell kialakítani és felépíteni

-mondta Borvendég Zsuzsanna. A PestiTV-nek adott interjúban azt is kifejtette,

ha engedjük, hogy újra hatalomra kerüljenek, akkor magunkra vessünk, mert akkor nem tanultunk azokból a történelmi példákból, amik triviálisan itt vannak előttünk és látjuk. 

Elismerte, a történészeknek jelentős az elmaradása a múlt igazi feltárásában, szavai szerint az ilyen filmeknek ezért is van jelentősége, mert nagyon hosszú ideig nem lehetett elbeszélni a valóságot. Aláhúzta: “tényleg sokat kell még dolgoznunk, de azért annyi tudásunk már van, hogy védekeznünk kell, és védekezni tudjunk egy olyan esetleges bekövetkező kataklizmától, mint mondjuk 19 volt.”

Ne felejtsük el, hogy Magyarország geopolitikailag van olyan helyzetben, hogy innen lehet a Balkánt irányítani, itt egyszer már kiépítettük, és egyébként ez egy fontos gondolat, hogy egyszer már kiépítettük azt, hogy a kelet és nyugat kapcsolatai voltunk, vagy a kiskapu vasfüggönyön. Csak ezt egy nagyon rossz kézben lévő szervezett hálózat vagy rendszer használta és építette fel. De egyszer már megtörtént, mi lenne, ha ezt a visszájára fordítanánk?

-tette fel kérdésként. Véleménye szerint ehhez már megvan minden tapasztalat, ismeret.

Tudjuk, hogy hogyan kell ezt csinálni, tudjuk, hogy hogyan volt Magyarország összekötő a hidegháború idején, miért ne lehetne most jó kezekben nemzeti érdekből, szintén összekötő kelet és nyugat között? Tudjuk azt, hogy az Uniónak micsoda komoly problémái vannak, az amerikai birodalom összeomlóban van. Akkor miért nem lehet visszájára fordítani, a saját hasznunkra fordítani ezt a tudást? Ez egy akkora visszalövés lenne számukra, akik rossz szándékkal építették ki ezt a rendszert. 

Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója szerint a lényeg a narratíva képzés, hogy legyen egy közösségi történetünk, ez lehet egy népmese, vagy történeti narratíva, esetleg egy napi aktualitásra reagáló politikai beszéd, a lényeg a történet. Ennek lerombolásában az elmúlt száz év során rendre a külhatalmak, a külhatalmak szolgálatában állók, legyenek éppen kommunisták, vagy nyilasok, Kun Béla, vagy Szálasi, Rákosi, vagy Kádár jártak élen.

Ők pontosan ezt a közös történeti, nemzeti narratívát verték szét az elmúlt száz évben, és ennek a folyamatát, ennek a működését kell megmutatni, akár a PestiSrácok filmjei, az oknyomozó, tényfeltáró, történettudományos munkásságon keresztül, de ide tartozik a hálózatkutatás, ami most egyre inkább a saját oldalunkon, ami a Pestisrácok, PestiTV révén különösen erőteljes. Ezeket a szálakat fel kell fedni azért, hogy aztán a végén meglássuk azt a nagy látképet, ami bizonyítja, hogyha a a magyarságot külhatalmak, meg az ő szolgálatában állók békén hagyják, akkor ez egy nagyon jó, nagyon működő, nagyon élhető, nagyon szerethető ország tud lenni. Nekünk ezeket a nagy sztorikat, nagy történeteket kell megszőnünk, hogy ez minél erősebb és minél összefüggőbb legyen.

-fogalmaz Békés Márton. A történész hozzáteszi,

Nagyon érdekes, hogy nem pusztán valamiféle jobboldali fantázia az, amikor azt mondjuk, hogy a magyarországi baloldal, vagy inkább mondjuk azt, hogy a Magyarországon is működő progresszív erők, azok Sztálintól Sorosig ívelnek, mert amikor azt látjuk, hogy a Soros-alapítvány kitárgyalása, kilobbizása, ami egy orwelli időpontban, 1984-ben történt, hogy ez, és aztán később a Soros-alapítvány működtetése Magyarországon Vásárhelyi Miklóshoz köthető, aki a Szabad Nép belpolitikai rovatvezetőjeként kezdte a munkáját. Aztán Nagy Imre alatt is megtalálta a számítását. Utána érdekes módon a Nagy Imre perben pont őt nem ítélték halálbüntetésre. Micsoda kegyes, véletlen…A Soros-műveletnek, hadműveletnek van egy forgatókönyve, stratégiája, egy taktikája, ezekről rendre beszámolunk. Most már az is nyilvánvaló, hogy valóban Magyarország van ennek a középpontjában, ezért itt telepedtek meg először, ez volt a példaország, ez volt a prédaország, ha lehet így fogalmazni. Soros maga mondja azt a ’91-ben magyarul is megjelent könyvében, hogy Magyarország volt a fő támaszpont, és szintén ő maga mondja azt egy másik interjúban, hogy 1944 élete legboldogabb éve volt. Ez az az év, amikor 600 ezer magyar zsidó, vagy annak minősített embert meggyilkoltak a nácik, ez az ő élete legboldogabb éve. Azt is nyilatkozza, hogy 1944-ben a Zsidó Kutatóintézet folyóiratát, aminek harc volt a címe, ő olvasta, elmerült benne, és azt is kimondja, hogy a családjában divat volt antiszemitának lenni, különösen édesanyjáról állította ezt.

Békés Márton kiemeli:

A XXI. századi intézetnél számos kutatást végeztünk színes forradalmak kapcsán, amik 2000-től 2018-ig voltak divatban. Manapság úgy látjuk, hogy 2019-2021-ben ezek a színes forradalmi próbálkozások kevésbé jönnek be, ugye volt ilyen Lengyelországban, Szerbiában, mi az intézetnél úgy látjuk, hogy az SZFE körüli balhé, és annak a megtervezése és annak a lefolyása is valami hasonló tesztüzem, vagy valami színes forradalmi főpróba volt, ami hát vicces módon ez a főpróba a színházi berkekben zajlott. Belaruszban hasonlót láttunk, Lengyelországban szintén. Magyarország nemcsak a CEU, meg az MTA tüntetés, de már a netadó tüntetés, ahova személyesen kilátogatott az a magyarországi amerikai nagykövetség ügyvivője, aki korábban az úgynevezett Arab Tavasz nevű operatív beavatkozás idején a damaszkuszi követséget vezette. Tehát vannak nagyon kísérteties áthallások. Én azt gondolom, hogy az első színes forradalom Magyarországon volt, akkor ezt őszirózsásnak hívták 1918 őszén, amely egy puccs volt, tehát valóban forradalmi esemény nem történt. Forradalom egyszer történt a XX. század során Magyarországon, ez egy antikommunista nemzeti forradalom volt. 1918 őszirózsás forradalom, az egy puccs volt, amelyet viszont – és engem leginkább ez érdekel – ugyanaz előzte meg, ami nálunk a Soros révén 1984 óta történik, ez a kulturális hatalomátvétel. Nézzük meg, hogy Jászi Oszkár, Szabó Ervin, adott esetben Lukács György milyen szervezeteket, intézményeket, folyóiratokat, szabadkőműves páholyokat, kulturális szervezetrendszereket alakított ki már a századfordulótól 1918-ig, és ahogy láttuk, egy 15-20 év kellett nekik ahhoz a századfordulótól kezdve, hogy az első világháború végének rettenetes keserűségét kihasználva egy ilyen hatalomátvételt létre lehessen hozni. Nem nagyon más a helyzet, mint ami elindult. A Kádár-rendszer bomladozása idején Lukács iskola, Lukács óvoda, lassú kulturális áthatás, soros ösztöndíjak, és ennek is az lett a vége, hogy 1990-től 2010-ig – ahogy ezt Kövér László mondta, a jobboldal kormányon tudott lenni, de hatalmon nem. 

Ugyanis a hatalom legerősebb szelete, praxisa, a kulturális hatalom, az a balliberális, vagy mondjuk így progresszív erőknek a kezében volt. 2010-ben a politikai, gazdasági, társadalmi hatalmukat sikerült demokratikus úton megtörni, most az elmúlt tíz évben, és hát reméljük az elkövetkező tíz évben a kulturális életnek az egészsége, egyensúlya és a konzervatív győzelem a cél – teszi hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy előfordulhat -e választási csalás, Békés Márton azt mondta:

Ha Donald Trumpot nem csak megbuktatni, de ellehetetleníteni a szólás szabadságát megvonni sikerült, akkor egy kis Magyarország nyilván rettenetes jövővel számolhat, mert az elmúlt időszakban a gazdasági, meg a politikai, vagy akár a konvencionális kulturális hatalom mellett felemelkedett egy láthatatlan hatalom, ez a kibernetikai hatalom. A kibernetika szó az az ógörög cubernetesből ered, ami szó szerint hajóst  – átvitt értelemben irányító, sőt vezérlőt jelent. Ezek a Szilícium-völgyi nagyvállalatok, ezek a kibernetikai óriások szintén vezetik, irányítják az életünket, méghozzá az általunk önkéntesen nekik adott, adományozott és általuk visszaélésszerűen hasznosított adatok segítségével. Egyre többet tudnak tőlünk, most már arról nem is érdemes beszélni, hogy a Facebook tud-e rólam többet, vagy a saját országom titkosszolgálata. Tehát ez a kérdés irreálissá vált, hiszen eldőlt. Ameddig ezeket a szervezeteket nemzetállami szabályozás alá,  demokratikus legitimációval rendelkező kormányok, országgyűlések, bíróságok, ügyészségek apparátusai alá nem lehet szorítani, addig mindig félnünk kell tőlük.

Békés Márton hozzátette: az igazságügyminiszter asszony éppen a XXI. századi intézet videóműsorában nyilatkozta azt, hogy a magyar kormány természetesen, miután európai uniós tag az ország, az európai brüsszeli döntésre vár, annak az előkészítésében működik együtt.

Azért szeretnénk ezt látni, hogy tagállami módon rendszabályozható, de sajnos nem. Tehát ehhez több ország szövetsége, valamiféle Európa részéről egy kontinentális döntéshozatalra lenne szükség. Ismerjük az Európai Unió működési mechanizmusát, nyilván jobb lenne önkezünkbe venni a döntést, de jó kérdés, hogy ezt tudjuk-e, lehetséges-e egyáltalán. Itt az a szörnyű, hogy emögött semmiféle fogyasztói, fogyasztóvédelem, médiahatóság, jogi védelem nincsen, és államhatalmi védelem sincs. Tehát ezek a nemzetközi nagyvállalatok, most éppen akikről beszélünk, és működtetik ezt a digitális diktatúrát, semmi nem tud korlátokat szabni. 

A Terror Háza kutatási igazgatója úgy fogalmazott:

Ez azt hiszem, hogy az emberiség történelmében példátlan dolog, így valamilyen átláthatósági, demokratikusan ellenőrizhető, akár adójogszabályokhoz, vagy médiahatósági szabályzáshoz hasonló szabályzásra itt szükség lenne, mert ez már konkrétan, hogy ezen túlmenjek, nem is csak a személyiségi jogokat, adatokhoz való jogokat, magát a demokráciát, de az emberi közösségeknek az önmeghatározásához fűződő jogát is súlyosan sérti.

Hozzátette: a szakértők, akikhez valóban értenek a témához, leárnyékolásnak, árnyékba szorításnak hívják ezt a jelenséget.

Mondok ennél az egészen döbbenetes példádnál még durvábbat, a saját magamról szóló, nem a Terror Háza Múzeum vagy a Közalapítvány által kezelt, rólam szóló wikipédia szócikk módosítását nem tudom elérni. Ugyanis, mint ez kiderült, a Wikipédia szócikkek szerkesztői nagyrészt egy bizonyos körhöz, egy bizonyos politikai nagy családhoz, vagy klánhoz tartoznak. Lehetetlen az ott lévő egyébként téves információkat kijavíttatni, nem sikerül elérni, hogy normális fotót töltsenek fel az emberről, lehetetlen velük szóba állni. Akik a háttérben dolgoznak, nincs nevük, nemük, elérhetőségük, viszont az információhatalom elvén működik a világ. Amikor arról beszélünk, hogy egy országban van hatalma egy ügyészségnek, egy rendőrségnek, egy kormánynak, akkor kellene arról is beszélnünk, hogy bizonyos láthatatlan struktúráknak, láthatatlan embereknek, facebook, adminoknak és wikipédia, szócikk ellenőröknek mekkora hatalma van, lehet, hogy nagyobb, mint egy frakcióvezetőnek. Ez súlyos, ez súlyos demokrácia deficitet okoz egyébként.

-vélekedik a történész. Békés Mártonnal készült interjúnkat teljes egészében vasárnap olvashatják a PestiSrácok.hu hasábjain.