Meddig tűrjük még, hogy bármit megtehessenek velünk? 2021.08.09.

Az ellenzéki médiában kedvelt eszköz a negatív kampány, a politikai küzdelmekben pedig a karaktergyilkosság. Az elmúlt időszakban azonban ezt a módszert már közszereplők, újságírók ellen is bevetik. Míg Brüsszelben azt hangoztatják, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság és kormányellenes hangokat sem lehet hallani a sajtóorgánumokban, az igazság azonban egészen más. A fakenews mellett már komplett fegyverarzenállal rendelkeznek a független-objektívek, vagyis a haladó liberálisok: karaktergyilkosság, rágalmazás, lejáratás, bosszúhadjárat… és ez csak néhány eszköz, amivel rendszeresen élnek azért, hogy hiteltelenítsék az általuk kiszemelt célszemélyt. Talán fel sem mérik, hogy ezzel milyen károkat okoznak más emberek életében, családjában, egzisztenciájában. Vagy ha mégis tudják, akkor az igen nagy probléma. Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője Az Ügyben úgy fogalmazott: nem lehet megkerülni a magyar jogszolgáltatás és belügyminisztérium felelősségét sem, komoly védelem, eredmény – egyetlen kivételtől eltekintve -, nem érkezett tőlük. Mai műsorunkban tükröt tartunk a liberális szólásszabadság dzsungelharcosainak és megmutatjuk, hogyan hergelik fel a saját olvasóikat, szavazótáborukat az ellenzéki propagandagépezetben és milyen életveszélyes fenyegetéseket, rágalomhadjáratot kell elviselnie azoknak, akik más politikai identitással rendelkeznek.

Szinte lehetetlen felsorolni egy műsoridő alatt, mennyi sérelem, bántás, erkölcsi és anyagi kára származott az elmúlt években azoknak, akik nem haladó liberálisok égisze alatt tevékenykedtek. Nem csupán verbális, hanem fizikai erőszakot is átéltek már többen, politikusok, szakértők, újságírók. Nem tisztelték őket emberi mivoltukban, nem foglalkoztak azzal, hogy besározzák a nevüket, sőt, már a gyermekeik, családjuk biztonságával sem törődve indítanak lejárató hadjáratot bárki ellen, a hazugságokra felépített karaktergyilkosságok egyre gyakoribbak. Mi pedig tűrünk, mert “ők ilyenek”. De vajon nem voltunk – e túl elnézők velük eddig? Lehet, hogy nem is ők, hanem mi ülünk fordítva azon a bizonyos lovon? Miért is engedtük, hogy idáig elmehessenek? Hogy nyilvános kivégzéssel, lámpavasazással fenyegessenek bennünket? Hogyan engedhettük, hogy László Petra operatőr fejére vérdíjat tűzzenek ki az Iszlám Állam katonái? Kolléganőnk élete gyökeresen megváltozott, az évekig tartó per végén pedig hiába mondták ki ártatlannak mindabban, amivel vádolták őt, az már szinte senkit sem érdekelt. Mint ahogyan az sem, hogy azt a lelki terhet, megrázkódtatást, verbális fenyegetéseket miként élte túl nemcsak ő, de gyermekei, családja is – az ellenzéki média manipulálásának köszönhetően. A magyar bíróság jogerős ítélete ellenére a mai napig elérhetők azon cikkeik, melyben tényként állítanak róla komoly hazugságokat. Összességében elmondható, hogy a László Petra elleni balliberális média által gerjesztett gyűlöletkampány a baloldali média egyik legsikeresebb akciója volt: a történet Mongóliától kezdve az USA-n keresztül Kínáig az egész világot bejárta, Petra személyén keresztül Magyarország lejáratását tűzve ki célul. S ha azt gondolnák, hogy ez egyedi eset, sajnos tévednek. A PestiSrácok.hu szinte összes újságírója ellen indítottak már komoly karaktergyilkosságot és másokat sem kíméltek, szinte minden jobboldali médiamunkás átélte már, milyen kíméletlen és kegyetlen módon képesek elhallgattatni őket. És ekkor még nem is említettük meg azokat a kommenteket, üzeneteket, amelyek napi szinten zúdulnak rájuk különböző platformon, minősíthetetlen stílusban.

“Minden fideszesből ki kell vágni a gyereket és élve ledarálni őket”

Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője, a PestiTV programigazgatója Az Ügyben úgy fogalmazott: mára szinte hétköznapi eset az, hogy jobboldali újságírókat lámpavasra akarnak húzni vagy IFA-platóra tenni, életveszélyes fenyegetésekkel fenyegetik őket.

Nem lehet megkerülni a magyar jogszolgáltatás és belügyminisztérium felelősségét sem, komoly védelem, eredmény – egyetlen kivételtől eltekintve-, nem érkezett tőlük. Tudjuk, hogy Gyurcsány jobbkeze, Czeglédy Csaba elítélt bűnöző az, aki olyan messzire ment, hogy azóta tényleg elszabadult a pokol. Híveik pedig úgy gondolják, ha ő megteheti, hogy folyamatosan börtönnel és vagyonelkobzással fenyegeti az őket leleplező újságírókat, akkor nyilván ők is nyugodtan küldözgethetnek életveszélyes fenyegetéseket, újabban pedig egészen perverz, pedofil üzeneteket.

Az ismert médiaszakember hangsúlyozta:

Mi olyan jogállamban szeretnénk élni, ahol a nemzeti érzelmű, konzervatív, jobboldali újságíróknak is jár a védelem és reméljük, hogy a e téren a magyar hatóságok és a bírósági ítélkezési gyakorlat is következetesebb és komolyabb lesz majd.

A Huth Gergely által elmondottakat az elmúlt években szinte minden jobboldali ember megtapasztalhatta, aki valamilyen módon (feljelentés, bírósági per) felelősségre vonást indítványozott. Ezek nagy részében ugyanis a hatóságok szerint “nem történt bűncselekmény”, vagy nem találták meg az elkövetőt, sérelemdíjat pedig leginkább a balliberálisok kaphattak, Juhász Péter például ötmillió forint zsebelt be egy “lejáratásért”. Korábban már felhívtuk a figyelmet arra, hogy vérlázító ítéletek, kettős mérce jellemzi a magyar igazságszolgaltatást, ha jobboldali újságírókról van szó. Nem ritka, hogy a józan észre, tisztességre és elfogulatlanságra fittyet hányva születnek meg bírói ítéletek. Az Ügy korábbi adásában Füssy Angéla, Bencsik András, Apáti Bence, Velkovics Vilmos is megszólalt. Munkatársunkat, Ambrózy Áront is helyezték már a csőcselék mentalitású, gyurcsányista rohamcsapatok célkeresztjébe egy ügyesen félbevágott mondattal, ami alapján a tájékozatlan olvasónak úgy tűnhet, kollégánk keresztelte el patkánynak Göncz Árpád volt köztársasági elnököt. De Vésey-Kovács Lászlót sem kímélték, akit fizikai erőszakkal fenyegettek és gyermekét is célkeresztbe vették. Kollégánk szintén Czeglédy Csaba nevét említette hangadóként, de hozzátette azt is, hogy“ebben a baloldali médiának is nagy szerepe van, hogy széles nyilvánosság előtt lejárassák. Így próbálják elérni, hogy ne vegyék komolyan őket újságíróként.” Stefka István, Huth Gergely, Szarvas Szilveszter, Pilhál Tamás, Füssy Angéla vagy éppen Jurák Kata szintén kedvelt célpontja az ellenzéki rohamosztagnak, csakúgy, mint Bencsik András, Bayer Zsolt, Gajdics Ottó, Apáti Bence, Velkovics Vilmos vagy éppen Megadja Gábor.. Tudjuk, hogy a balliberálisok számára az etika és az erkölcs pontosan annyira idegen fogalom, mint a hit, a lojalitás vagy a hazaszeretet, de ez már hozzájuk sem méltó. Viszont az általuk hangoztatott „nagy diktatúrában”, ezt mégis megtehetik. Büntetlenül.