1956 jelentősége a fővárosban és vidéken 2021.10.22.

Az október 22-ei Krokodilagyban az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentősége, máig tartó üzenete, és az elmúlt 65 év hozadéka volt a fő téma. Fábry Szabolcs ezúttal Dr. Lomnici Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott elnökével, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének tiszteletbeli elnökével, valamint Győrffy-Villám Andrással, a Magyar Katonai Huszár Hagyományőrzők elnökével és a vállalkozó Farkas Gáborral, Fonyód önkormányzati képviselőjével beszélgetett. Az ünnepi adásban elhangzott, hogy a vidék is beállt az ’56-os forradalom mellé, így már nem csak a fővárosiaké volt a véres harc. Fábry Szabolcs kiemelte, hogy a forradalom idején vidékről szekerekre pakolták az emberek az élelmiszert, hogy azt felhozva Budapestre segítsenek a fővárosiaknak. Győrffy-Villám András elmesélte, hogy alig 7 évesen hogyan élte meg a forradalom történéseit, de Dr. Lomnici Zoltán is megosztotta a nézőkkel az ’56-os kötődését, illetve Farkas Gábor egy fonyódi hősi halott történetét osztotta meg. A Krokodilagyban elhangzott, hogy az ’56-os sortüzek idején 300 ember halt meg, 400-nál is több halálos ítéletet hoztak és 26 ezer magyart ítéltek el. Ezután Kádár János személyi kultuszára is kitértek, aki gyilkosságok tucatjaival alapozta meg a hatalmát, mindemellett cinkos, összemosolygós, odalesős pillantásokat vetve tartotta fent azt a látszatot, hogy ő “a nép egyszerű fia”. A Krokodilagyban megegyeztek, hogy 1956-ban a provokáció legmélyebb pontját élték meg a magyarok. Az azóta tartó tagadás, cinikus történelemhamisítás pedig azóta is a baloldal előszeretettel használt kommunikációs eszköze. A beszélgetésben felelevenítették, hogy a Kádár-rendszer idején egy egész országot kellett megfélemlíteni, hogy az események arra vegyenek fordulatot, amerre a kommunisták akarták. A kommunizmusra pedig eleve az volt a jellemző, hogy azokat végezték ki, akik velük szemben rendesen viselkedtek. A műsorban szó volt még arról is, hogy a könnyűzenén keresztül hogyan lehet a Kádár-féle megtorlást eljuttatni a fiatalokhoz, ezzel erősítve a ma létező hazaszeretetet. A műsor végén az ’56-os megtorlók szellemi és vérszerinti utódaikra is kitértek, akik még mindig ott ülnek a Parlamentben, és ismét tönkre akarják tenni hazánkat.