A behódolt walesi bárdok kora – Beke Albert a Boomerlázadásban 2022.05.09.

Link

Embed

Copy and paste this HTML code into your webpage to embed.

A behódolt velszi bárdok kora - Beke Albert a Boomerlázadásban

Beke Albert sommás ítéletet fogalmazott meg azokról a magyar írókról, akik a Rákosi- és a Kádár-korszakban magasztalták a bolsevik diktatúrát. Az irodalomtörténész a május 9-ei Boomerlázadásban Hamvas Bélát idézte, miszerint “nem írni több, mint írni.” Stefka Istvánnal Beke Albert szinte semmiben nem értett egyet, mivel a szerkesztő szerint azok az írók, akik dicsőítették Sztálint és Rákosit, azoknak jelentős része szembefordult a kommunista rendszerrel. A magyar írókat és költőket a kommunista ideológus Aczél György 3 csoportba osztotta, “támogatott”, “tűrt” és “tiltott”. Beke Albert elítélően nyilatkozott azokról az írókról, akik kiszolgálták a rendszert és emiatt a támogatott kategóriába kerültek. Az irodalomtörténész úgy véli, hogy ők a műveikben hazudtak, amiért akár a Kossuth-díjat is átvehették. Beke Albert megvetette azokat a magyar írókat, költőket, akik – 251-en – aláírták 1957 szeptemberében az ENSZ-nek írt levelet, amelyben kérték, hogy vegyél le a napirendről a “magyar kérdést”. A szakember árulóknak tartotta őket. Kevesen voltak azok az írók, akik megmaradtak tisztességben, mint például Hamvas Béla, Fekete István, Tersánszky Józsi Jenő és Tamkó Sirató Károly. Stefka István a műsorban leszögezte, hogy egy ország nem menekülhet a hallgatásba, az nem megoldás, mert ezzel nem az életet, hanem a halált szolgálnánk. És a magyar írók többsége helyesen döntött, hogy a 45 évnyi szovjet megszállás alatt is megpróbálták a kapcsolatot fenntartani a kommunista diktatúra és a társadalom, a szellemi elit között.